 |
Menü |
|
|
| | |
|
MENÜ-2 |
|
|
| | |
|
MENÜ-4 |
|
|
| | |
|
MAI HANGULAT... |
|
|
| | |
|
MENÜ 5 |
|
|
| | |
|
MENÜ 6 |
|
|
| | |
|
MENÜ 7 |
|
|
| | |
Az ágon hó pihen, csillog a fénye.
Házakból szólni kezd, halkan egy ének.
Béke és csend honol, lelkedben érzed.
Tárd ki szíved jól! Át kell, hogy érezd!
| | |
|
Az álom és a költészet
Szabad.
Az vagy,
Akinek képzeled magad.
Lehetsz király,
vagy koldus,
Egyre megy.
Anyja után vágyódó kisgyerek.
Elestél?
Hagyd,
Hogy felemeljelek,
S ha dalolok,
Hidd azt,
Hogy csak
Neked!
A VERS
A villám sem él sokáig,
Fényében magányosan,
Csupán addig, míg elérhet,
Felhőtől az első fáig,
Mellyel egyesülni vágyik.
A vers maga is olyan.
Fényében magányosan addig él,
Ameddig élhet,
Felhőtől elér a fáig,
Indul tőlem,
S meglel téged.
| | |
|
|
|
IN MEMORIÁN... |
|
|
In memórián…
Fodor Helena 2013.10.07. 03:26
In memórián…
Tegnap még szelíd mosoly ült az arcán…
Engem simogatott, vigasztalt, bíztatott szavaival…
Nem lesz semmi baj, hidd el, meggyógyulsz…
Tavasszal… együtt palántázzuk a török szegfűt…
Majd hozok neked belőle… meg sóvirágot…
Te meg abból az erősebb mentából adsz… Jó?
Fel a fejjel, erős vagy...
Istenem! Ezért nem válaszolt hívásomra!
Most… Mihez kezdjek? Kinek higgyek?
A tegnapi remény elillant… szertefoszlott.
Épp neki sütöttem… Megígértem… hogy elkészítem…
Mikor drága lányom megérkezett…
Szomorú szemmel közölte: - Anya… meg hallt…
Éjjel, álmában… ment el…
A következő néhány óra maga volt a pokol,
Hirtelen nem is tudtam, hol vagyok.
Kiszállt az élet kezeimből…
Forgott a szoba… kívülről, belülről…
Éles, sípoló hang… jelezi a mellkasomban,
Szívemben a nagy bajt… majdnem elájultam.
Görcsösen suttogtam magamban… magam elé,
Megkérdőjelezve hitet, észt… lelket… kimentem…
Felnéztem az égre… Nincsenek csillagok!
Borús ég… Drága Marikám… Itt hagyott!
Csorogtak könnyeim… csukott szememből…
A névtelen arcra, fájó… zokogó mellkasra…
Némán gyászoltam… az alig szerzett barátnőt…
A kedves édesanyját, a drága nagymamit…
Köszönet… minden nyugtató… vigasztaló szavadért!
Már fentről nézel tán rám… Már Isten vigyáz rád… s rám…
Nyugodj békében… Marikám!
Bánattal, s fájdalommal küzd a szívem,
Feledni nem engedem, emlékembe itt élsz,
S ezt halhatatlanná teszem.
Váratlan percben az életed véget ért,
Mint vihar a fákat… a halál tépte szét,
Az élet szomorúan, nélküled megy tovább,
Fájó emléked elkísér… egy életen át.
2013-10-07.
(Fodor Helena sk. Minden jog fenntartva!)
¤
| | |
|
|
|
BlogPlusz |
|
|
2012.12.31. 06:15
2010.05.21. 03:07
2010.05.21. 03:00
2010.05.21. 02:28
2009.12.22. 05:42
| | |
|
HIRLEVELEK |
|
|
| | |
|
KÁVÉSZÜNET |
|
A viselkedési kultúrát, mindenki otthonról hozza, s azzal, magadat is minősíted!
| | |
|
MENÜ-3 |
|
|
| | |
|
HÍREK-IDÉZETEK-TÁBLA |
|
FRISS HÍREK!
További idézetek...
További idézetek...
NINCS PÉNZED TINTAPATRONRA?
..KATT IDE!..
Tanulj meg nemet mondani! Többet érsz vele, mintha beszélnél latinul.
Charles Haddon Spurgeon
Egy embert szeretni azt jelenti, hogy olyannak látjuk, amilyennek Isten gondolta.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A legtöbb utánzót az utánozhatatlan csábítja.
Marie von Ebner-Eschenbach
Senkit és semmit nem ismerhetünk meg igazán, ha nem szeretjük. (...) Aki a szíve gyökeréig nem szeret valakit, azt nem is ismerheti meg. Addig terjed az ismeretünk, ameddig a szeretetünk.
Gyökössy Endre
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Faludi Ferenc
Két nagyon különböző ember is megtanulhat harmóniában élni egymással, ha felismerik, hogyan hozzák ki a legjobbat a másikból. Ez a szeretet jutalma.
Gary Chapman
Az a világ baja, hogy mindenki jót akar, de másképpen.
Feleki László
Amikor az ember érzi, hogy úgy szeretik amilyen, amikor bizalmat és szeretetet tapasztal, akkor szíve mélyén táplálékot kap. S ha minket a többiek táplálnak, ez felhívás arra, hogy mi is táplálék legyünk azok számára, akik szenvednek, akik magányosnak, szerencsétlennek érzik magukat. Az ember így megtanul eledellé válni.
Jean Vanier
| | |
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
