ÜVEG-SZILÁNKOK 5
Ne feledd…
Minden, amit az életben elértél…
Az mások által van!
A vágyakról... lehetne regélni...
A férfi szem falánk, néha Ő sem érti.
Ha a nő teszi ugyanezt, arra se szavazz...
Irigységből teszi, annyira ravasz.
Bármennyire gyönyörű a láng...
A tűz... A harag színe, s a gyűlöleté.
Bizonyos emberek közel állnak hozzád...
De fogalmuk sincs arról, min mész keresztül.
Nagyanyám azt mondogatta:
Ne mássz magasra a fán...
Közel az Isten, még megrázhatja!
Nevettess meg, de azért engedj néha sírni...
Felfedeztem azt a titkot, amit minden kertész tud,
A természet akkor is képes vigaszt nyújtani…
Amikor a szavak nem!
Aki álmodozó, az mindig álmodozó marad…
De az álmodozók tartják fenn… a világot.
Milyen lenne… gyermek nélkül? – kérdezte valaki…
Hmm… Kiszáradt fának érezném magam.
Olyan a bűn, mint a hógolyó...
Először pici, ártalmatlan,
De ha elkezd lefelé gurulni,
Akkor félelmetes lavina...
Lesz belőle!
A bűn, ezt jelenti: Saját utamat járom, rossz vonatban ülök.
A legrosszabb dolog: Ragyogó arccal, téves irányba utazni!
Oda fent te, szerencsétlen, ki magodat bután, veted...
Magod, a betonba hiába szóród, abból soha nem lesz veteményes...
A betonban virág nem terem!
Az igazság…
Vízum nélkül utazik!
¤
(Fodor Helena sk. Minden jog fenntartva!)
|