Álom után - Internet
Sötétség… éjszaka... hirtelen felriadok,
Kockavilág, s az álom... kavarog.
Vonz, hívogat... A hideg sötét sarok,
Az ablakon át, a vén hold mosolyog.
Marasztal még, a puha, meleg takaró.
Hideg, sötét ablak... fúj! A kályha melege jó!
Gépek világa elkap... mint egy kanyaró,
Hangok halmaza... Fejemben kanyargó,
Kotyvaléka a Varró, meg a honfoglaló.
Kályhám fekete torkát, jól lakatom...
Felvevő gomjait… nyomogatom.
Dallam, mogorva horkolás... elindítom,
Fájdalom karban, húsban, izomban...
Ah, megyek várnak csodás képek az étlapon.
Ujjamban, vállamban... Kín, fejemben őrület...
Korty kávé, egy slukk... ki győzhet e felett.
Kattog, kopog az óra hármas mutatója,
Közeleg a reggel... de utálatos óra.
Kezdődik a robot, az unalom...
Ők esznek, s mennek... Ez uralom.
Míg könnyemet nyelem, s törlöm...
Megrázom vállam, s fejem...
Katt, Katt! A sötét sarok hidege...
Az ablak... kitárul a világ közepe,
Elhagyod a földet... Jön a csodás világ,
Mely gondjaid elnyeli,
S egyszer csak... a fejedben is rendet rak.
(Fodor Helena – Minden jog fenntartva!)
|