Keresztek-kopjafák
Poros országutak mentén,
Magányos, megdőlt kis keresztek,
Rajt, száraz virág, apró koszorúk,
Alattuk gyertyát, ki gyújt?
Szerény, dísztelen, kis kopjafák,
Felirat nélkül, de szólnak hozzád.
Hozzád, s azokhoz, kik arra járnak,
Szürke hírnökei, a más világnak.
Eszméltek-e: Itt meghalt egy ember!
Egy felnőtt? De lehet hogy kisember.
Hazavárták, valahol… szeretettel.
Csak egy rossz pillanat…
S egy emberélet veszik a semmibe,
Más miatt, egy másodperc alatt.
Látják? S óvatosabbak-e?
Félnek-e, ma én, holnap meg te?
Csak, egy árva, útszéli kis tábla,
Felirat nélkül, de őrzője szól,
Nem kell, senkinek sem jó…
Szívfájdító gyászban,
S fekete ruhában.
(Fodor Helena)
(2009-2010.)
(Sk. Minden jog fenntartva!)
|